A cikk rendelkezik, angol és német verzióval is, ezeket a magyar verzió alatt találod!
A Délnyugat ágyúi,
László Zoltán – Molnár Tamás
Nem tudott a megszokott módon íródni a következő cikk mivel nem egy személyhez szóltak kérdéseim hanem egy versenyzőpáros két tagjához külön-külön és együtt.
Szerettem volna megismerni Zolit, Tamást már egy előző „életből” a D-16-ból ismerem, tisztelem.
Próbálom átadni a hallottakat tőlem megszokott módon, talán sikerül…… fogadjátok szeretettel!
Sporttársi Üdvözlettel: Szalai Gábor
Zoltánról:
1992-ben léptett be az L3 Pécsvárad egyesületbe, aminek azóta is tagja.
Versenyezni 1993-ban kezdett a nagyszülői háztól.
1997-2006-ig Budapesten él, a családtól és az egyesülettől rengeteg segítséget kapott hogy kibontakozhasson Postagalambok iránti szenvedélye.
2004-ben az interneten megismerkedett fiatal galambásszokkal, melyből remek barátságok kötődtek, ezek mind a mai napig megmaradtak. Ebben az időszakban ismeri meg Pintér Feribát, majd fiait Ferit és Zsoltit akikkel szintén jó barátságot tudhat magáénak! Ettől kezdve galambászata folyamatos fejlődésbe lendült. Új galambok, új tanok érkeztek, minek eredményeként 2010-ben megnyerte a hosszútávú bajnokságot, plusz a Pannon Maratonban is remekül szerepelt.
2013-ban eladó sorba került a nagyszülői ház, abba kellett hagynia a röptetést de szerencsére a fiatalok bajnokaként búcsúzott.
Sokat gondolkozott azon, hogy kiszáll és abbahagyja párja viszont addig nyaggatta, hogy újra belevágott. – Szerinte előbb-utóbb mindenképpen elkezdte volna. -ritka kincs! – 🙂
2016-ban ősszel a fiatalok versenyekor tért vissza immár saját házánál, saját dúcából.
Az építésénél 24 év tapasztalata mellett 4 Sporttárs -Bicskei Gábor, Földing Norbert, Pintér Feremc, Pintér Zsolt- dúcait tüzetes átvizsgálta, majd ezen megfigyeléseit kamatoztatta. Nem győzi hangsúlyozni ennek fontosságát, a dúc talán az egyik legfontosabb tényező! A dúcépítés mellett a kihagyott évek sem teltek esemény nélkül. 5 galambot kiválasztott, amiből 4-et a Pintér testvérek gyűrűztek, egyet Földing Norbi Pintér galambokból amikre két családot épített fel rokontenyésztve. Az újrakezdéskor e két családot egymással keresztezte, így indult újra versenyző pályafutása. Rögtön a tagszövetség első két sampionja „Jordan” és „Basa.” is az Övé lett.
Hamarosan egy betegségből kifolyólag orvosi tanácsra elkezdte leépíteni a tenyészállományt és hobbi szinten röptetett, de ennek ellenére sikerült megnyernie a fiatalok bajnokságát, majd 2017 decemberében új fejezet kezdődött….
Tamásról:
Gyerekkorában már elvarázsolta a postagalambsport, amit Kulcsár János sporttárs ismertetett meg vele. Hamarosan elkezdett galambokat tartani, majd rábeszélte édesapját, hogy versenyezzenek a győri F01 egyesületben.
A kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán tanult a könyvtárban megtalálta Anker Alfonz Repülő keresztrejtvény című könyvét, ami teljesen magával ragadta. Ennek a megértésébe mindenki belevág, de szerinte sokaknál a szöveg értelmezése máshogyan sül el, és ez néhol több bonyodalmat okoz mintha csak az egyszerűnek gondolt „jó x jó” ősi párosítási teóriát követték volna. Vannak benne kulcsmondatok amik rettentő fontosak! Ilyen például az, hogy „sose rokontenyésszünk feltételezett, csakis bizonyított képességek alapján” értelmezve tehát „a puding próbája az evés!”
Úgy érzi neki ez az írás sokat adott, már akkor tisztán látta, hogy számára a tenyésztés lesz az első, a versenyzés annak tükre csupán.
Ezen eszme kibontakoztatására mára nagyszerű lehetősége adódott…
Felnőtt korában sajnos sokáig nem tudott galambászni, mígnem családi házat vett Gárdonyban. A dúc előbb lett készen mint a ház kifestése…..
A kezdésben sok segítséget kapott a D-16-ban versenyző sporttársaktól. Emellett Süveges Andrástól tanácsokat, Földing Norberttől a galambház építésében önzetlen segítséget, valamint Bicskei Gábortól napi szintű korrekciót botladozásaira, igazi sportbarátként viselte gondját!
Özvegy hímekkel versenyezett, számuk sosem haladta meg a 14-et! / tizennégyet/ Sikerült megmutatnia, hogy mindössze 7 hímmel versenyezve is lehet tagszövetségi első csapatot fogni, vagy akár több első díjat nyerni. Mindezért sok emberi elismerést kapott ami nagy öröm volt számára, de pár év után be kellett látnia, hogy a tagszövetségi élvonalba kerüléshez nagyobb létszámra, anyagi befektetésre, korszerűbb dúcra és mindenekelőtt több rászánt időre lenne szükség! Ezeket az áldozatokat nem hozta meg, és már a hobbi beszüntetése felé tartott mikor utolérte Zoli ajánlata, amiért a tavalyi és az idei eredmények után úgy érzi, csak hálás lehet neki.
A páros:
Régóta ismerik egymást közös barátaik révén, a régi galamb.hu chaten és az index fórumon beszéltek, majd Gödöllőn egy kiállításon találkoztak személyesen.
2017 decemberében derült ki, hogy Tamás abba akarja hagyni a röptetést, Zoli pedig a tenyészállományt építi le éppen, aztán innen már maguktól mentek a dolgok és megegyeztek. Tamás viszi a tenyésztést Zoli pedig a versenyzőkkel foglalkozik.
Az együttműködés oka nem elsősorban anyagi, de jobban belegondolva -mint általában a versenyző párosoknál- az összefogás pénzügyileg több lehetőséget adhat mindkét fél számára, gondolok itt a versenyeztetésre, teszttelepi részvételekre, vagy ígéretesebb tenyészgalambok beszerzésére akár.
A híd, a kapocs köztük a mindennapokban leginkább a messenger, de ha szükséges telefonon is beszélnek. Mindketten keresik a fejlődés/javítás lehetőségét, ezt rendre meg is vitatják! A kétfelé osztott állomány összesen sem tekinthető nagynak, még közepesnek is alig, de mindenképp nagyobb létszámot tesz lehetővé, mintha külön-külön próbálkoznának. Zoli betegsége miatt álarcban megy közéjük és könnyebbség neki, hogy a tenyészállományt nem kell ellátnia. Tamás számára pedig az, hogy egy elkötelezett, lelkiismeretes és precíz társ versenyezteti az általa tenyésztett galambokat, egy remek lehetőség a tenyésztésen való elmélyedésben, meg nem utolsósoron sikerélményt biztosít számára….
Zoli néha 1-1 beszerzéssel belekontárkodik a Társ dolgába, de alapvetően Tamásé a döntés a tenyésztésben! Szerencsére ő sokkal szigorúbb, így nem nagyon pátyolgatnak olyan galambot, ami nem éri el a megfelelő szintet!
A párosításokról Zoli semmit sem tud és megbeszélték, hogy Tamás csak a fiatalok röptetése után adja meg az infókat, így nem is eshet abba a hibába, hogy vigyáz valamelyikre ahelyett, hogy komolyan meg ne lenne méretve!
A versenygalambok ellátása Zolitól:
Az évek során nagyon sokat tanult.
Igyekszik minden olyan embertől tanácsot meghallgatni, aki valamihez jobban érthet mint ő. Bicskei Gábor nevét külön meg kell említeni ismét, mert mindig jó irányba terelte tanaival! Sokat tanult Földing Norbitól, Hunyadi Lacitól, Németh Zolitól, Pintér Feritől és Zsoltitól, valamint Tóth Csabától.
Emellett fontos, hogy az egyesületében olyan tagszövetségi bajnokokkal kell megmérkőznie minden héten, mint Bartos Antal, Horváth István és Kovács „Kefe” Ferenc. Ők már 3 évtizede is a célt jelentették, akiket meg kell előznie ha nyerni szeretne. A velük való összehasonlítás adja a legjobb képet, Ferivel egy utcában laknak így az egymás közti különbséget, se szél, se berepülés se semmilyen mondvacsinált indok nem befolyásolhatja! Az ellátás úgy van kialakítva, hogy a lehető legkevesebb időt vegye igénybe. Reggel 30 percet vannak kint a hímek, közben gyorsan beteszi a vizet és a takarmányt minden dúcba. Majd ugyan ez a délutáni program is. Pontos rend nincs, amikor éppen sikerül hazaérnie. Mindenben az egyszerűségre és a ráfordított idő minimalizálására törekszik amit a mini állomány is nagyban elősegít. Versenyszezonban heti egyszer takarít, amikor a hímek úton vannak. Szezonon kívül évente 3-4 alkalommal. A galambokat úgy párosítja, hogy az első éles versenyre özvegyen tudja küldeni őket. Minden pár felnevel egy fiatalt, amit fontosnak tart, mert a galamb természetes létéhez tartozik a fiatalok nevelése, illetve azért is fontos, hogy lássa melyik versenyzőben milyen tenyészérték rejlik. Szintén az egyszerűsítés miatt pakoláskor nem mutat tojót, érkezéskor viszont elég sokáig együtt vannak a párok. Sokszor a családi program befolyásolja, hogy mikor szedi szét őket de ez sem törvényszerű. A felkészítéshez használ 1-2 drágább készítményt, a program egy jó részét viszont gyógyszertárban is fellelhető készítmények adják.
A pontos programot ne is kérdezze senki, ahogy eddig sem, ezután sem fogja elmondani! A felkészítés legfontosabb része az etetés. Ahogy a versenyszezonban úgy azon kívül mindig minőségi keveréket használ, amit Berki Lacitól vásárol az újrakezdés óta. Versenykor borsómentest, fiataloknak fiatal, tenyészeknek pedig tenyészkeveréket ad. Szezonon kívül mindenki az alapkeveréket eszi. Mindig a mennyiséget igazítja a körülményekhez, hogy a galambok a megfelelő állapotban legyenek. Főszezonban végig a borsómentest kapják a versenyzők. 2018-ban könnyű év volt, akkor egyszer sem etett rá pluszban.
2019-ben csak egyetlen könnyű verseny volt a 11-ből, így a 6. úttól kezdve folyamatosan adott ráetetésképpen napraforgót és kukoricát az alaphoz keverve. Különösen fontos volt ez azért mert az első fogóknál átlagosan 60 km-el messzebb lakik. Mivel mindig nagyon kevés galamb van, –az elmúlt 3 évben 19 majd 20 és újra 19 hímet alapnevezett- így a csapatválogatás sem egy nagy ördöngősség! Az egésznek az alapja mindig az előző 3 úton elért eredmény így 6-8 galambot biztosan tud, a maradék 2-4-et kézből választja ki pakoláskor. Nincsenek olyan tudományos módszerei, mint amiket Anker Alfonz leírt, egyszerűen csak az érzéseire hagyatkozik. Kézbe veszi a galambot és 1- 2 másodpercen belül már dönt is, hogy melyik ketrecbe kerül.
Erős Jenővel készített egy riportot a 20-as tagszöv akkori újságjába. Amikor az ellátásról volt szó akkor a következőket mondta arról, hogy hogyan kell precízen kezelni a galambokat: – „Ez az egész olyan, mint egy torta, ha csak egy szelet is hiányzik belőle, akkor már nem lehet egész!” Ezt azóta is igyekszik szem előtt tartani.
Kérdésemre egy nagyon emlékezetes galamb jut eszébe.
2007 őszén egy délelőtt felhívta Pintér Zsolti és elárulta, hogy előző este eldöntötték elköltöznek Halásztelekről. Itt ez a 35317-es galamb /-Jürgen-/ ez itt pont neked való lenne, mondta Zsolti….
Neki való lett! Széles mosoly az arcon majd nagy sóhaj, és a mondat:
-Soha olyan jó tenyészgalambom nem lesz mint a 35317-es volt !!!
Egyik fia egy Németh Zoli Gyerkó tojóval /-Helmut-/, Magdeburgból úgy szállt országos 6. díjat egy forró nyári napon, hogy csak 4 győri és egy soproni galamb volt előtte, akiknek 160-180 km-el rövidebb volt a dúctávja!
Aprónak gondolt de nem elhanyagolható érdekesség itt, hogy a „Helmut” testvére keltette Földing Norbinál a Maraton Millanyerőt, alighanem nem véletlen ez sem…..
A Tenyésztés Tamástól:
Úgy véli, hogy még a bajnokok között is abszolút kisebbségben vannak azok, akik a tenyészdúcban folyó munka révén tartósan erősödni tudnak. A többiek ki vannak téve mindenkori szerencséjüknek a folyamatos beszerzésben. Amit természetesen lehet egy szintig ellensúlyozni nagyobb létszámmal és nagyobb ráfordítással. Ha meg is találnak egy-egy eredményes családot, az általában nemzedékről nemzedékre gyengülni, hígulni szokott. Maga a folyamat nem annyira szembetűnő, különösen ha az illető a versenyzésben, technológiában a többség fölé nő.
A kezdésnél egyenlő esélyeket adtak mindkettőjük tenyészeinek, tehát mindketten selejteztek, és a legjobbnak vélt galambokkal kezdtek dolgozni. Úgy gondolta, hogy az ő dúcában is vannak reményteli tenyészgalambok, noha Zoli eredményei magasabb szintet képviseltek. Feltételezését az élet nem igazolta, mindössze két galambja állta ki az összehasonlítást Zoli madaraival szemben. Ezekből is csak az egyik van már meg, amiről el tudja képzelni, hogy valamit hozzá tehet még az eddig elért színvonalhoz.Nem szeretné elkövetni azt a hibát, hogy a tenyészgalambok kisebb szigorral vannak selejtezve, mint a fiatalok, vagy a versenyzők. Azok egy részét maguk a versenyek szelektálják, és a tenyésztő is természetesen. Ha a tenyészdúcból ennél kisebb arányban kerülnek ki gyengébbnek bizonyult minőségűek, akkor az egy csapdahelyzet, a hanyatlás útja, amibe szerinte sokan beleesnek.A Pécsváradon megalapozott, a Pintér galambokból létrehozott család képezi az alapot, kicsi az esélye, hogy egyhamar ezeknél jobban örökítő anyag kerül kezükbe. Ők szolgálják a tenyésztés biztonságát, hogy a beszerzések esetleges balsikere ne veszélyeztesse az eredményességet. De ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szigorúak velük!
Az élet a tenyészdúcban elég mozgalmas, mivel csak a két legjobb tenyészpár van biztonságban. Amiről biztosan tudja, hogy van két jobb, azt selejtezi, középszerű galambokban nem látja a jövőt. Az „egészen jó” nem elég jó! Inkább állít a helyére újat a versenyzőkből, beszerzésből, vagy akár saját fiatalt is, mert az új ad esély az előrelépésre!
Teszttelepkről kérdeztem még őket, mert tudom küldenek néhányra.
Először 1996-ban küldött galambot az Anker telepre Zoli, aztán jó 15 év szünet következett, majd kétszer is részt vett a Napsugár telepen Körmenden ahol egy 3. díjat sikerült megszereznie. Tavaly Kraft Miki beszélte rá őket, hogy tegyenek galambot Horvátországba a Derby Pakrac-ra. Eredményt nem értek el, de jó kis buli volt és megismerkedtek Marko Goranic szlovén Sporttársal aki csak teszttelepekre küld fiatalokat. Segítségével feltérképezték a közeli horvát telepeket, így idén 4-en is versenyeztek. Az eredmény egy 7. és egy 3. díj lett, de a lényeg, hogy sikerült kicsit közelebbről is megismerkedni ezzel a világgal és barátságot kötni néhány sporttársal, akik a világ élvonalában vannak főként ilyen jellegű versenyeken. Ami biztos, hogy jövőre is ott lesznek Horvátországban mind a 4 telepen és Vácon is lesz majd a csapatuk! A kis létszám és az anyagi lehetőségeink miatt nem tudnak sajnos annyi helyen részt venni, amennyin szeretnének, de ez is jóval több mint legtöbbünk megengedhet magának!
Zolitól zárszóként:
„ Volt alkalmam még versenyezni a 90-es évek első felében vidéken és látom, hogy hogyan versenyzünk most! Minden megváltozott. Felgyorsult a világ, felépült egy iparág a postagalambsportra. Bármennyire is tisztelem Anker Alfonz munkásságát és tudását, azt látom akik még ma is abban az érában „élnek, hisznek, gondolkodnak” azok nagyon lemaradtak. Ha már kérdezed a nemzetközi aukciók lehetőséget biztosítanak mindenki számára, a világ bármely pontjáról, hogy galambot vegyenek. Ezzel egyszerű hozzájutni top tenyészanyaghoz, ellenben az árak mára az egekbe szöktek. Magyarországon még nem tartunk itt bár vannak néha igencsak komoly kiadott összegek!
A galambaukcio.hu például nagyszerű lehetőséget nyújt az ugrásszerű fejlődésre, ha megfelelő kézbe kerül a megfelelő galamb!
Köszönettel tartozunk a családunknak, akik támogatnak a galambászatban és azoknak a galambász barátainknak, akikkel minden kérdést meg tudunk vitatni.
Végezetül egy jó tanácsot mindenki fogadjon el tőlem, takarításkor mindig használjatok maszkot! Ne csak a galambok egészsége legyen fontos, hanem a sajátunk is!”
Sikerek:
2018-ban megnyerték a középtávot, övék volt a Tagszövetség legjobb galambja, az általános és a középtávú első sampion, de a bajnokságban csak 4.-ek lettek.
Ennek egyszerű oka volt, lustaságból nem csinálta meg Zoli az özvegy tojók helyét és az első verseny előtt fészekállapot nélkül együtt voltak a hímek a tojókkal.
2019-ben már nem engedett meg magának ilyen jellegű hibát, meg is lett az eredmény!
A főversenyeken minden bajnoksági formát megnyertek amin indultak és minden távon övék lett az első sampion is!
Az elért eredmények értékét tovább növeli, hogy mindössze 19 hímük volt alapnevezve 2019-re!
Tagszövetségi eredmények 2019:
Általános bajnokság 1. hely
Rövidtávú bajnokság 1. hely
Középtávú bajnokság 1. hely
Hosszútávú bajnokság 1. hely
Anker Alfonz bajnokság 1. hely
Dúcbajnokság 1. hely
Általános sampion hímek: 1. 2. 7.
Rövidtávú sampion hímek: 1. 7.
Középtávú sampion hímek: 1. 2. 5. 7. 10.
Hosszútávú sampion hímek: 1. 5. 6. 9.
Általános bajnokság 11 útján elért csapateredmények: 1.-7.-2.-4.-4.-8.-4.-1.-2.-1.-1.
Tagszövetségi eredmények 2018:
Általános bajnokság 4. hely
Rövidtávú bajnokság 8. hely
Középtávú bajnokság 1. hely
Hosszútávú bajnokság 7. hely
Anker Alfonz bajnokság 8. hely
Dúcbajnokság 1. hely
Club%-os értékelés 1. hely
Tagszövetség legjobb galambja
Általános sampion hímek 1. és 9.
Középtávú sampion hímek 1. és 3.
Általános bajnokság 9 útjából 3-szor 1. csapat
The aces of South-West
László Zoltán – Molnár Tamás
This article just cannot be conventional as I asked my questions from both members of a racing crew together and one on one as well.
I wanted to get to know Zoli, as I have known Tamás and respected him from his „previous life” in the club D-16. I am trying to deliver what I have heard in my usual way…. please welcome!
Your friend in Sport: Gábor Szalai
About Zoltán:
He joined the club L03 Pécsvárad in 1992 of which he has been a member since then. He started to race in 1993 from the house of his grandparents.
From 1997 to 2006 he lived in Budapest and he got a lot of help from his family and his club members to be able to continue his passion, namely to race his pigeons.
In 2004 he met some young fanciers on the internet, with whom they became friends and these friendships are close still today.
In this time he met Mr. Ferenc Pintér and later his two sons Feri and Zsolt with whom they are good friends too. From this time on his pigeon racing has improved continuously. New pigeons and new knowledge arrived to the loft and finally in 2010 he won the interprovincial long distance championship and earned good results in the Pannon Maraton Club too.
They sold the house of his grandparents in 2013, so he had to finish the racing, however he said goodbye as the champion of the young pigeons races.
He was thinking a lot about finishing the pigeon racing in these times but his partner pestered him till he restarted with the pigeons.
According to her Zoltán would restart with the racing sooner or later. –Rare treasure! – ☺
He returned in 2016 with the young birds but now from his own house with his own loft.
Building his new loft he made use of his 24 year-experience of racing and the experiences he gained while studying the lofts of 4 friends Gábor Bicskei, Norbert Földing, Ferenc Pintér and Zsolt Pintér.
He emphasizes the importance of the loft, which is probably one of the most important factors.
Beside of the loft building the missed years did not pass without events. He chose five pigeons from the Pintér’s pigeons, 4 of them were ringed by the Pintér brothers, one by Norbert Földing, and Zoli built two families on them by using the method of inbreeding. At the restart of the racing he used the cross-breeding with these two families to continue his racing career. The result is the first two interprovincial aces: Jordan and Basa.
Unfortunately, due to an illness, doctors recommended that he should stop racing and sell off his pigeon staff.
He started to cut his stock loft and raced only on hobby level, nonetheless he won the young pigeons race and then in December 2017 a new chapter started…
About Tamás
When he was a child he was already fascinated by racing pigeons sport, that was introduced to him by sport mate, János Kulcsár.
Soon he started to breed pigeons and persuaded his father to race in the Club F01 in Győr.
As he studied at the Agricultural University in Kaposvár he found the book Flying Crossword from Alfonz Anker in the library, which he had totally hooked on. He thinks that everybody starts to understand that book but a lot of people have a different interpretation of the text and in some cases it can cause more problems than the usage of the ancient „good x good” breeding method. There are key sentences in the book which are absolutely essential, like the sentence “Never use inbreeding based on assumed capabilities, but only on proven abilities!”, or all the proof of the pudding is in the eating.
He feels that the book gave him a lot, he saw it clearly at that time that for him breeding will be the first and the racing will be only the feedback of the breeding.
By that time he got a great opportunity to develop this idea…
As an adult he had no chance to race until he bought his own house in Gárdony, but after that the loft was ready before the painting of the house was done.
At the beginning he got a lot of help from other club members in the D16 club, a lot of advice from András Süveges, a lot of help from Norbert Földing, even in the building of the loft and first of all a lot of help from Gábor Bicskei who followed and corrected his early steps on a daily basis as a true friend in sport.
He raced with widow cocks whose number never exceeded the 14!
He proved that it is possible to win the interprovincial team race with only 7 racing cocks and to win more 1st prizes. For all of his performance he received many recognition, which was great joy for him, but in some years he had to realize that to get into the interprovincial leading group he would need a higher number of pigeons, a better financial background, a more state of art loft and first of all more spare time.
He did not make these sacrifices and he was up to finish his hobby when Zoltán’s offer met him, for which he can be only thankful after the brilliant results of 2018 and 2019.
The Duo
They’ve known each other due to common friends for a long time. They spoke many times on the old galamb.hu chat and on the index forum, than they met each other first in Gödöllő on a national exhibition.
It turned out in December 2017 that Tamás wanted to finish the racing and Zoltán was cutting his stock loft. From that point things started going and they agreed that Tamás managed the breeding and Zoltán the racing.
The main reason for cooperating was not financial, but considering that aspect – as in every case of racing duos – cooperation can give more financial opportunities to both partners, I’m thinking of racing, OLR participation and even purchasing better breeding pigeons.
On a daily basis they communicate via Messenger, but if it is important they speak on the phone too. Both of them are looking for the possibilities of improvement and they always discuss it.
The divided herd of pigeons cannot be considered as a big herd, not even as a medium, but it allows a higher amount than they would try it separately. Because of his illness Zoli cannot be among the pigeons without a safety mask so it is an ease for him that he doesn’t have to treat the stock loft. For Tamás it is important that a committed, conscious and precise mate races the pigeons he breeds. This is a good occasion for him to look into breeding and last but not least, it gives him a sense of success…
Zoli sometimes meddles in Tamás’ business with some purchasing, but in the breeding Tamás always has the final decision. Fortunately Tamás is much more strict so they never pamper a pigeon that does not meet the expectations.
Zoli never knows about the breeding pairs. They agreed that he gets all the information after the young birds’ races in order that he never makes the mistake to care too much about a pigeon because of its pedigree instead of racing it seriously.
Looking after the racers by Zoli
He has learned a lot over the years.
He listens to every piece of advice from people who knows something better than he knows. Gábor Bicskei has to be mentioned as he has always directed him on the right way with his advice. He learned a lot from Norbert Földing, László Hunyadi, Zoltán Németh, Ferenc and Zolt Pintér and Csaba Tóth too.
Besides it is also very important that every week he has to clash with such provincial champions in his club like Antal Bartos, István Horváth and Ferenc “Kefe” Kovács. They have always meant the goal to reach for three decades as they are the ones whom Zoli should beat if he wants to win.
The comparison to them shows the true picture. As he lives in the same street as Feri, neither the wind, the flying direction, nor any trumped-up reasons can influence the differences between them.
The care of the pigeons is designed to minimize the time of it. The cocks fly 30 minutes in the morning and during that time he puts water and food into the lofts. The method is the same in the afternoon as well. There is no exact time, he does it every day when he arrives home. He tries to simplify everything and minimize the time spent on it which is greatly supported by the mini herd.
In the racing season he cleans the lofts weekly when the pigeons are away on race. Outside the racing season he does it only 3-4 times a year.
He pairs the pigeons in a way that he can send them to their first race as widows. Before that each pair raises a youngster, which he considers to be very important as it belongs to the natural life of the pigeons and also it shows wether a pigeon has some breeding potential or not.
Also due to the simplification he never shows the hens to the cocks before the races, but after the races the pairs are together for a longer period. The family programs influence when he separates the pairs, there are no strict rules.
For the preparation he uses 1 or 2 products which are expensive but most of the products can be bought in a pharmacy.
Don’t ask him the whole preparation schedule. He will never tell it to anyone.
The most important part of the preparation is feeding. During and outside the racing period he always uses high quality mixture which he has been buying from Laci Berki since the restart. During the racing period he uses feedingstuff without peas, for the young birds young feeding mixture and for the breeders breeder mixture. Outside the season everyone is fed by the basic mixture. He always adjusts the amount to the circumstances in order to have the pigeons in the right condition.
During the racing period the racers get only the feeding without peas.
2018 was a simple year, he didn’t have to add plus feeding.
In 2019 there was only one easy race out of 11, so from the 6th journey on he added sunflower seeds and corn continuously mixed to the basic feedingstuff. It was highly important because he lives 60 km further on average from the first catchers.
As he always has a very small amount of pigeons – 19, 20 and once again 19 listed pigeons in the last 3 years – the team selection is not a big task.
The keynote of the process is the results of the last 3 races and after that he knows 6-8 pigeons out of the 10. He selects the other 2-4 pigeons from hand. He has no scientific methods as Alfonz Anker wrote, he relies on his gut feelings. He holds the pigeon and choses within 1 or 2 seconds whether it is in the team or not.
He made a report with Jenő Erős for the former newsletter of the South-West Region, when he asked about the care of pigeons he got the following answer about the precise care during the whole year: “It is like a cake and even if only one slice is missing it cannot be a whole cake!” He has been trying to keep that advice in mind ever since.
After my question wether he can mention a memorable pigeon he told me about one.
On an autumn morning Zsolt Pintér called him that they decided to move away from Halásztelek and he said there is the 35317 cock which would be ideal for you!
It was meant for him! A wide smile on the face then a big sigh and the sentence:
- I will never have a breeding cock again like the 35317 (Jürgen) was.
A Helmut the son of him with a Gyekó hen from Zoltán Németh won a national 6th prize from Magdeburg on a hot summer day in a way that only 4 pigeons from Győr and one from Sopron were ahead of him whose distance was 160-180 km shorter.
A small interesting fact that cannot be ignored is that the brother of Helmut bred in the loft of Norbert Földing is the Millanyerő (Million Winner). Probably it is not a coincidence either…
Breeding by Tamás
He believes that, even among champions, there is an absolute minority of fanciers who are able to develop by breeding work. The others are exposed to their luck in the continuous buying of pigeons, which, of course, can be offset up to one level with more pigeons and more expenses. Even if a successful family is found, it tends to weaken and dilute from generation to generation. The process itself is not so noticeable, especially when this fancier is better in racing and has a better technology than the majority.
At the beginning, they gave their breeders equal chances, so they both culled and started working with the best pigeons. He thought that there were hopeful breeding pigeons in his loft too, even though Zoltán’s results were better. His assumption was not confirmed by life, only two pigeons stood the proof against the birds of Zoltán. There is still one out of the two in the loft, about whom he can imagine that can add to the high standard already achieved.
He doesn’t want to make the mistake that breeding pigeons are culled with less strictness than the youngsters or the racers. Some of them are selected by the races themselves, and of course by the breeder too. If the low quality breeding pigeons are culled in a lower proportion from the stock loft than the racers, then it is a trap, the road to decline which I think many people fall into.
The family founded in Pécsvárad and created from the Pintér pigeons lay the basis, it has a small chance that they will find a basis with better genetics in the near future. They provide the safety of breeding so that any failure in the buying of new pigeons does not threaten the results.
But it doesn’t mean that they are less strict with them!
Life in the breeding loft is quite busy as only the two best breeding pairs have a guaranteed place. If he is sure that there are two better ones than a pair he culls them as he doesn’t see the potential in average pigeons. The quite good is not good enough. He rather replaces it from the racers, from purchasing or from own youngsters as the new one gives the chance to progress!
I asked them about OLR races as I know they participate some.
Zoltán sent a pigeon to the Anker Alfonz OLR to Kaposvár first in 1996, a 15-year break followed, than participated in the Napsugár OLR in Körmend 2 times, where he was awarded a 3rd prize.
Last year, Miklós Kraft persuaded them to send some pigeons to the Derby Pakrac in Croatia. They did not reach results, but it was a really good party and they met the Slovenian breeder Marko Goranic, who sends young people only to OLR races. With the help of Marko they mapped the Croatian OLR races nearby and 4 of them raced last year.
The results were a 7th and a 3rd place, but the most important aspect is that they got to know the world of ORL races more closely and made some friends who are in the world elite in the OLR competition.
It is sure that they are going to participate at all 4 OLR races in Croatia next year and they are going to have a team in Vác too!
Unfortunately, due to the small amount of their breeding birds and their financial opportunities, they cannot attend as many races as they would like, but it is still far more than most of us can afford!
Closing words from Zoltán
‘I had the opportunity to race in the first half of the 1990s in the countryside and I see how we race now! Everything has changed. The world has accelerated, and an industry has developed around the racing pigeon sport.’
No matter how much I respect the work and knowledge of Anker Alfonz I see that fanciers who are ‘living, believing and thinking’ in that era are left behind.
As you asked, international auction sites provide an opportunity for everyone anywhere in the world to buy pigeons. It makes it easy to get top breeding birds, but prices have been running high.
We are not on that level in Hungary even though there are sometimes very big sums spent!
For example, galambaukcio.hu provides a great opportunity for development by leaps and bounds if the right hand gets the right pigeon!
We are grateful to our family for their support in pigeon racing and to our friends with whom we can discuss any issues.
Finally, everyone should accept some good advice from me, always use a safety mask when cleaning the pigeons! Not only the health of the pigeons should be important, but ours too! ”
Successes
In 2018, they won the middle distance interprovincial race and they had the best pigeon interprovincial too, the all round 1st ace cock and the middle distance 1st ace cock came out of their loft too, but they were only 4th in the all round championship.
The reason was simple, Zoltán was lazy to prepare the place for the widow hens and the pairs were together before the first race without any nest condition.
In 2019 he could not afford a mistake like that once again and the result is here!
They won all the provincial championships they participated and they have the 1st ace cock on any distances.
I believe that the value of their achieved results is further enhanced by the fact that only 19 cocks were listed in 2019!
Results:
Interprovincial results 2018:
All round championship 4. place
Short distance 8. place
Middle distance 1. place
Long distance 7. place
Anker Alfonz championship 8. place
Loft championship 1. place
Club% rating 1. place
Best pigeon Interprovincial
All round ace cocks 1. and 9.
Middle distance ace cocks 1. and 3.
Out of the 9 races of the all round championship 3 times 1st team
Interprovincial results 2019:
All round championship 1. place
Short distance 1. place
Middle distance 1. place
Long distance 1. place
Anker Alfonz championship 1. place
Loft championship 1. place
All round ace cocks: 1. 2. 7.
Short distance ace cocks: 1. 7.
Middle distance ace cocks: 1. 2. 5. 7. 10.
Long distance ace cocks: 1. 5. 6. 9.
Team results on the 11 races of the all round championship: 1.-7.-2.-4.-4.-8.-4.-1.-2.-1.-1.
Die „Kanonen” aus dem Südwesten: László Zoltán und Molnár Tamás
Ich konnte dieses Artikel nicht auf der gewöhnlichen Weise schreiben, da die Fragen nicht an eine Person, sondern an zwei Mitglieder einer sehr erfolgreichen Sportlerduo sowohl einzeln als auch gemeinsam gerichtet wurden.
Ich wollte Zoli kennenlernen, da ich Tamás schon aus seinem” früheren Leben” im D16 kannte und verehrte. Ich versuche alles zu übermitteln, was ich gehört hatte, wie von mir üblich, ich hoffe es gelingt mir. Viel Spass beim lesen – mit sportlichen Grüssen Szalai Gábor
Über Zoltán:
Er tritt im 1992 dem Verein L3 Pécsvárad bei, wo er seither auch Mitglied ist. An Wettbewerben nimmt er seit 1993 teil, damals noch vom Haus der Grosseltern. Zwischen 1997-2006 lebte er in Budapest, in dieser Zeit hat er sehr viel Unterstützung von seiner Familie und von dem Verein erhalten, damit seine Leidenschaft für die Brieftauben sich entwickeln konnte. Im 2004 lernte er im Internet mehrere junge Taubenzüchter kennen, daraus wurde eine bis heute währende Freundschaft. In dieser Zeit lernt er auch Pintér Ferenc und seine Söhne Feri und Zsolti kennen, aus dieser Bekanntschft wurde auch eine tiefe Freundschaft. Seither hat sich sein Taubenzucht sich auch kontinuerlich entwickelt. Neue Tauben, neues Wissen kamen hinzu, so hat er im 2010 die Langstrecken-Meisterschaft gewonnen und hatte auch bei der Pannon Marathon eine gute Platzierung. In 2013 wurde das Haus der Grosseltern verkauft und er sollte mit den Preisflügen aufhören, wobei er den Saison als Meister der Jungtiere beendet hatte. Er hatte schon aufs ganz Aufhören gedacht, aber seine Partnerin hat ihn ermutigt doch weiter zu machen. ( So eine Partnerin ist ein seltener Schatz). Er meint, früher oder später hätte er sowieso weiter gemacht.
Die Rückkehr erfolgte in 2016, jetzt aber schon vom eigenen Haus, aus dem eigenen Taubenschlag. Beim Bauen des Schlages hat er ausser seiner 24-jährigen Erfahrung auch die Ideen und Lösungen von den Taubenhäuser anderer Züchter, – Bicskei Gábor, Földing Norbert, Pintér Feri, Pintér Zsolt mit einbezogen. Er betont immer wieder, dass der Schlag eine der wichtigsten Faktoren ist! Neben der Bau des Schlages hat er in dieser Zeit 5 Tauben ausgewählt, von denen 4 von den Geschwistern Pintér beringt wurden in 1 von Földing Norbi aber auch von Pintér-Tauben. Aus diesen Tauben hat er dann zwei Familien aufgebaut auf Inzucht Basis. Bei der Neustart hat er dann diese zwei Familien mit einander gekreuzt und daraus kamen die beiden Astuaben des Bezirkes „Jordan” und „Basa” hervor.
Leider erkrankte Zoli und die Ärzte empfielen mit der Taubenzucht ganz aufzuhören. Er hat angefangen den Zucht-Bestand abzubauen und nahm nur hobbymässig an Wettbewerben teil und trotzdem gewann er die Meisterschaft bei den Jungvögeln.
Im Dezember 2017 begann jedoch ein neues Kapitel…
Über Tamás:
Schon als Kind war er fasziniert vom Taubensport, in der er vom János Kulcsár eingeführt wurde.
Bald begann er, Tauben zu halten, und überredete dann seinen Vater, im F01-Verein in Győr anzutreten.
Während seines Studiums an der Hochschule für Agrarwesen in Kaposvár fand er Anker Alfonz ‘Fliegendes Kreuzworträtsel in seiner Bibliothek, was ihn faszinierte. Jeder beginnt dies zu verstehen, aber für viele geht die Interpretation des Textes einen anderen Weg und manchmal verursacht es mehr Komplikationen, als nur der einfachen “guten x guten” alten Paarungstheorie zu folgen. Es gibt wichtige Sätze, die unverzichtbar sind! Zum Beispiel: “Wir züchten nie auf der Basis von angeblichen Eigenschaften, sondern nur von tatsächlich nachgewiesenen Fähigkeiten” oder der Test von Pudding ist das Essen!
Er hat das Gefühl, dass dieses Schreiben ihm viel gegeben hat, und er hat bereits deutlich gesehen, dass für ihn die Zucht das erste sein wird, Wettbewerb ist nur eine Rückmeldung für die Zucht. Sie haben heute die großartige Gelegenheit, diese Idee zu entwickeln …
Als Erwachsener konnte er leider lange nicht züchten, bis er ein Einfamilienhaus in Gárdony kaufte. Der Taubenschlag war eher fertig, noch bevor das Haus gestrichen wurde.
Zu Beginn erhielt er viel Hilfe von den Mitgliedern der D-16-A,Ratschläge von András Süveges, Unterstützung von Norbert Földing, der auch selbstlos am Bau des Taubenhauses beteiligt war, und vor allem Gabor Bicskei, der täglich seine Fehler korrigierte und ein echter Sportfreund war.
Er nahm an den Wettbewerben mit Witwen Vogel teil, es waren nie mehr als 14! /vierzehn/
Es gelang ihm zu zeigen, dass man mit nur 7 Vogel auch den ersten Teams des Bezirkes bilden und mehrere erste Preise gewinnen kann. Für all das erhielt er viel Lob, was ihm eine große Freude war, aber nach ein paar Jahren musste er erkennen, dass es mehr persönliche, finanzielle Investitionen, und vor allem mehr Zeit kosten würde, um in der ersten Reihe des Bezirkes bleiben zu können! Er hat diese Opfer nicht gebracht und war auf dem Weg, sein Hobby zu beenden, als er Zolis Vorschlag erhielt, wofür er nach den Erfolgen des letzten und diesen Jahres nur dankbar sein kann.
Das Duo:
Sie kennen sich schon lange durch ihre gemeinsamen Freunde, unterhielten sich im alten galamb.hu Chat- und Index Forum und trafen sich persönlich auf einer Ausstellung in Gödöllő.
Im Dezember 2017 wurde bekannt, dass Tamás aufhören wollte mit den Tauben und Zoli gerade die Zuchtherde verkleinerte. Dann gingen die Dinge von alleine und sie einigten sich darauf, dass Tamás die Zucht und Zoli die Wettbewerben im Weiteren betreiben würde.
Der Grund für diese Zusammenarbeit ist nicht in erster Linie finanzieller Natur, sondern kann – im Allgemeinen, wie bei Wettbewerbspartnern auch – beiden Parteien mehr finanzielle Möglichkeiten eröffnen, sei es im Wettbewerb, bei der Teilnahme an einer OLR Wettbewerb oder bei dem Erwerb vielversprechenderer Brieftauben.
Die Brücke, die Grundkommunikationamittel unter ihnen, ist die meiste Zeit des Tages der Messenger, aber sie telefonieren auch miteinander, wenn nötig ist. Sie suchen beide nach Entwicklung / Verbesserung, und dies wird auch immer diskutiert!
Der geteilte Bestand kann überhaupt nicht als groß angesehen werden, nicht einmal als mittelgroß, er ermöglicht aber mit Sicherheit eine größere Anzahl als das separate Versuch. Wegen Zolis Krankheit geht er nur in einer Maske in den Schlag, und es fällt ihm leichter, als wenn er auch noch den Zuchtbestand versorgen müsste. Und für Tamás nimmt ein engagierter, gewissenhafter und präziser Partner an Wettbewerben mit den Tauben die er züchtet teil. Dies ist für ihm eine wunderbare Möglichkeit sich auf das Züchten zu konzentrieren und gleichzeitig Erfolgserlebnisse zu haben.
Zoli mischt sich manchmal durch Kauf von neuen Tauben ein, aber im Grunde ist es die Entscheidung von Tamás, zu züchten! Zum Glück ist er viel strenger, so dass sie nicht auf eine Taube setzen, die nicht das richtige Level erreicht! Zoli weiß nichts über die Paarungen und es wurde vereinbart, dass Tamás nur nach dem Flüge der Jungvögel Informationen weitergibt, so kann er nicht den Fehler begehen Jungvögel nur wegen der Abstammung zu schonen anstatt hart zu testen.
Versorgung von Wettbewerbstauben bei Zoli:
Er hat im Laufe der Jahre viel gelernt. Er versucht, auf Ratschläge von jedem zu hören, der etwas besser weiß als er. Der Name Gábor Bicskei ist erwähnenswert, weil er ihn immer in die richtige Richtung gelenkt hat! Er lernte viel von Norbi Földing, Laci Hunyadi, Zoli Németh, Feri und Zsolti Pintér und Csaba Tóth. Darüber hinaus ist es wichtig, dass sie jede Woche gegen Bezirksmeister wie Antal Bartos, István Horváth und Ferenc Kovács “Kefe” antreten. Es ist das Ziel seit drei Jahrzehnten, ein Platz vor ihnen zu haben, wenn sie gewinnen wollen.
Ein Vergleich mit ihnen ergibt das beste Bild, da Feri in derselben Straße lebt, so dass der Unterschied zwischen ihnen, weder Wind noch Wetter, oder durch sonstige Gründe beeinflusst werden kann!
Die Zeit für die Versorgung der Tauben soll minimiert werden. Morgens sind die Vögel 30 Minuten im Freien, da wird schnell Wasser und Futter reingegeben in jeden Schlag. Und das ist auch das Nachmittagsprogramm. Es gibt keine genaue Zeitplan, wird erledigt, wenn er von der Arbeit nach Hause kommt. Er strebt in allem auf Einfachheit und Zeit zu sparen, was auch durch die kleine Anzahl der Tiere sehr erleichtert wird.
Er putzt einmal pro Woche während der Wettbewerbssaison, wenn die Vögel unterwegs sind. Außerhalb der Saison 3-4 mal im Jahr.
Er verpaart die Tauben so, dass sie zum ersten Wettbewerb als Witwer ins Rennen geschickt werden können. Jedes Paar zieht einen Jungen auf, denn er hält es für wichtig, da es das natürliche Leben der Taube ist, Junge zu erziehen und auch um zu sehen, welcher Taube Zuchtwert hat. Aus Gründen der Vereinfachung werden beim Versenden keine Weibchen gezeigt, aber bei der Ankunft sind die Paare genügend lange Zeit zusammen. Oft beeinflusst das Familienprogramm, wann sie getrennt werden, aber dafür gibt es auch keine feste Regel. Er verwendet zwar 1-2 teurere Präparate für die Vorbereitungszeit, aber ein Großteil des Programms stammt aus normalen Apothekenprodukten. Es soll niemand nach dem genauen Programm fragen, denn er wird es niemals verraten!
Der wichtigste Teil der Vorbereitung ist die Fütterung. Wie in der Wettbewerbsaison, so auch darüber hinaus verwendet er immer die Qualitätsmischung, die er seit dem Neuanfang an bei Laci Berki gekauft hat. Bei Wettbewerben wird eine Mischung ohne Erbse gefüttert, Jungvögel bekommen speziellen Jungtiermischung, und es gibt eine Zuchtmischung für die Tiere in der Zucht. Außerhalb der Saison bekommen alle Tauben die Grundfuttermischung. Er passt die Menge immer an die Bedingungen an, um die Tauben in gutem Zustand zu halten.
Während der Reisezeit bekommen die Tauben eine Mischung ohne Erbsen. 2018 war ein einfaches Jahr und er hat es nie extra dazugefüttert. Im Jahr 2019 gab es nur ein leichtes Flug von 11, deshalb hat er ab dem 6. Flug den Mischung ständig Sonnenblumen und Mais hinzugegeben. Das war besonders wichtig, weil seine Tauben im Durchschnitt 60 km weiter fliegen müssen als die Tauben der ersten Taubenschläge.
Da es immer sehr wenige Tauben gibt – in den letzten 3 Jahren wurden 19, 20 und 19 Vögel zu den Flügen registriert, – ist die Teamauswahl keine große Sache!
Das Ganze basiert immer auf dem Ergebnis der letzten 3 Flüge, so dass er 6-8 Tauben immer fest einplanen kann, die restlichen 2-4 werden beim Versenden intuitiv ausgewählt. Er hat keine wissenschaftlichen Methoden wie die von Anker Alfonz beschriebenen, er verlässt sich einfach auf seine Gefühle. Er nimmt die Taube und entscheidet innerhalb von 1 bis 2 Sekunden, welchen er in den Mannschaft setzt.
Mit Jenő Erős verfasste er einen Riport in der damaligen Zeitung des Südwest Bezirkes. Wenn es um die Betreung ging, sagte er Folgendes über die genaue Behandlung von Tauben: “Es ist alles wie eine Torte: wenn es nur ein Stück fehlt, kann es nicht mehr komplett sein!” Er bemüht sich dies immer zu beachten.
Auf meine Frage erinnert er sich an eine sehr besondere Taube.
Im Herbst 2007 rief ihn am einen Morgen Zsolt Pintér an und teilte ihm mit, dass Sie in der Nacht zuvor beschlossen haben, von Halásztelek wegzuziehen.
Hier ist diese 35317 Taube / -Jürgen- / das wäre was für dich, sagte Zsolti ….Und so war es auch! Ein breites Lächeln im Gesicht, dann ein großer Seufzer und der Satz:
-Ich werde nie eine so gute Zuchttaube haben, wie es 35317 war!!!
Einer seiner Söhne /-Helmut-/ mit einer Zoli Németh Gyerkó Weibchen gewann aus Magdeburg einem heißen Sommertag den 6. Platz landesweit, mit nur 4 Tauben in Győr und einer Taube in Sopron vor ihm, und die hatten es 160-180 km kürzer!
Interessant zu erwähnen, dass Helmut’s Bruder ist der Vater des „Millanyerő“-s (Millionengewinner) bei Földing Norbi,- was wahrscheinlich auch kein Zufall ist.
Aus der Zucht von Tamás:
Er glaubt, dass es auch unter den Champions eine absolute Minderheit gibt, die durch Zuchtarbeit dauerhaft an Kraft gewinnen können. Die anderen sind durch kontinuierliche Beschaffung jederzeit ihrem Glück ausgesetzt. Was sich natürlich mit mehr Personal und mehr Aufwand auf einer Ebene ausgleichen lässt. Selbst wenn eine erfolgreiche Familie gefunden wird, schwächt und verwässert sie sich von Generation zu Generation. Der Prozess selbst ist nicht so auffällig. Der Prozess selbst ist nicht so auffällig besonders wenn der Züchter, in der Technologie über der Mehrheit steht.
Zu Beginn gaben sie beide ihren Zuchttauben die gleiche Chancen, also haben sie beide selektiert, und begannen dann mit den besten Tauben zu arbeiten. Er glaubte, in seinem Schlag befänden sich hoffnungsvolle Brieftauben, obwohl Zolis Ergebnisse besser waren. Seine Vermutung wurde vom Leben nicht bestätigt, nur zwei Tauben bestanden den Vergleich mit den Vögeln von Zoli. und davon ist gerada nur noch einen in der Schlag von dem er sich vorstellen kann, dass dieser den bisher erreichten Standard noch erweitern könnte.
Er will nicht den Fehler machen, dass Zuchttauben mit weniger Strenge als Jungvögel oder Renntauben selektiert werden. Diese werden schon durch die Wettbewerbe selbst und natürlich auch vom Züchter selektiert. Wenn die Qualität des Zuchtbestandes wegen niedrigere Selektion sich verringert, ist dies eine Falle, ein Weg des Niedergangs, in den viele Züchter geraten.
Die in Pécsvárad aus Pintér-Tauben erschaffene Taubenfamilie bildet den Kern der Züchtung, es ist kaum Wahrscheinlich kurzfristig eine bessere Erbmaterial zu bekommen. Sie dienen der Zuchtsicherheit, damit ein Fehlgriff bei Neukauf die Erfolge nicht beeinträchtigt.
Das heißt aber nicht, dass sie mit ihnen weniger streng sind!
Das Leben im Zuchtschlag ist sehr dynamisch, da nur die beiden besten Zuchtpaare in Sicherheit sind. Wenn er sicher weiss, dass es zwei bessere gibt, werden die ausgemustert, er sieht keine Zukunft in mittelmäßigen Tauben.
“Ganz gut” ist nicht gut genug! Ersetzt werden sie durch neue von den Renntauben, durch Neukäufe oder sogar durch ihre eigene Jungvögel, denn der Neue gibt ihm die Chance, Fortschritte zu erzielen!
Ich habe sie nach OLR Wettbewerbe gefragt, weil ich weiß, dass sie an welche auch teilnehmen.
Zoli schickte 1996 zum ersten Mal eine Taube auf die Anker Anlfonz OLR nach Kaposvár, gefolgt von einer guten 15-jährigen Pause, und nahm dann zweimal an der Napsugár OLR in Körmend teil, wo er einen 3. Preis erreicht hat.
Letztes Jahr sagte Miki Kraft ihnen, sie sollten Tauben auf den Derby Pakrac in Kroatien setzen. Sie haben keine Platzierung erzielt, aber es war eine nette kleine Party und sie haben den slowenischen Züchter Marko Goranic getroffen, der seine Jungvögel nur zu OLR Wettbewerbe schickt. Mit seiner Hilfe haben sie die nahe gelegenen kroatischen OLR-s entdeckt, so dass sie in diesem Jahr an vier Wettbewerben teilnahmen.
Das Ergebnis war ein 7. und ein 3. Preis, aber es ging vor allem darum, auch diese Welt ein bisschen näher kennenzulernen und sich mit einigen der Teilnehmer anzufreunden, die an der Weltspitze sind, vor allem bei dieser Art von Wettkämpfen.
Es ist jedenfalls sicher, dass sie nächstes Jahr auf allen 4 OLR-s in Kroatien vertreten sein werden und auch ein Team in Vác haben werden!
Aufgrund der geringen Zuchtgröße und ihrer begrenzten finanziellen Möglichkeiten können sie leider nicht an so viele Orte teilnehmen, wie sie es möchten, aber dies ist weit mehr, als das, was sich die meisten von uns leisten können!
Von Zoli als letztes Wort:
„Ich hatte die Gelegenheit, in der ersten Hälfte der neunziger Jahre an Wettbewerben in der Land teil zu nehmen und ich sehe, wie die Wettbewerbe heutzutage sind! Alles hat sich verändert. Die Welt hat sich beschleunigt und eine Branche für den Taubensport hat sich entwickelt.
So sehr ich die Arbeit und das Wissen von Anker Alfonz respektiere, ich merke auch, dass diejenige, die heute noch in seiner Ära “leben, glauben, denken” sehr weit hinterher hinken.
Wenn du schon fragst, bieten internationale Auktionen jedem von überall auf der Welt die Möglichkeit, Tauben zu kaufen. Das macht es leicht, erstklassiges Zuchtmaterial zu bekommen, aber die Preise stiegen ins unermessliche.
Wir sind hier in Ungarn noch nicht ganz so weit, obwohl manchmal sehr große Summen ausgegeben werde! Zum Beispiel bietet galambaukcio.hu eine großartige Gelegenheit für sprunghafte Entwicklung, wenn der richtige Taube in die richtige Hände kommt.
Wir danken unserer Familie für ihre Unterstützung bei der Taubenzucht und unseren Taubenfreunden, mit denen wir alle Fragen besprechen können.
Schließlich sollte jeder einen guten Rat von mir annehmen, beim Reinigen immer eine Maske verwenden! Die eigene Gesundheit soll wenigstens so wichtig sein, wie die der Tauben!“
Erfolge:
2018 hatten sie die Mittelstrecke gewonnen und die beste Taube des Bezirkes, der erste As Allround und erste As Mittelstrecke gehörte auch den beiden, aber sie waren nur Vierte in der Gesamtmeisterschaft. Der Grund war einfach, Zoli machte aus Faulheit nicht die Plätze der Witwen Weibchen vor dem ersten Wettbewerb, daher waren die Vögel und die Weibchen zusammen ohne Nestzustand.
2019 hat er sich so einen Fehler nicht mehr erlaubt, dies führte auch dann zum Erfolg!
Mit den Alttauben gewannen sie alle Meisterschaftsformen, in denen sie gestartet waren, und haben auch den 1. Astaube auch in jeden Kategorie!
Ich glaube, dass der Wert der erzielten Ergebnisse durch die Tatsache weiter gesteigert wird, dass in 2019 nur 19 Tauben zu den Wettbewerben registriert wurde.
Ergebnisse:
Bezirksergebnisse 2018:
Allround Meisterschaft 4. Platz
Kurzstrecke 8. Platz
Mittelstrecke 1. Platz
Langstrecke 7. Platz
Anker Alfonz Meisterschaft 8. Platz
Schlagmeisterschaft 1. Platz
Club% Meisterschaft 1. Platz
Beste Taube des Bezirkes
Allround As: 1. und 9. Vogel
Mittelstrecken As: 1. und 3. Vogel
An 3 Flügen von 9 der Allround Meisterschaft 1. Mannschaft
Bezirksergebnisse 2019:
Allround Meisterschaft 1. Platz
Kurzstrecke Meisterschaft 1. Platz
Mittelstrecke Meisterschaft 1. Platz
Langstrecke Meisterschaft 1. Platz
Anker Alfonz Meisterschaft 1. Platz
Schlagmeisterschaft. Platz
Allround As: 1. 2. 7. Vogel
Kurzstrecken As: 1. 7. Vogel
Mittelstrecken As: 1. 2. 5. 7. 10. Vogel
Langstrecken As: 1. 5. 6. 9. Vogel
Mannschaftsergebnisse an den 11 Flüge der Allround Meisterschaft : 1.-7.-2.-4.-4.-8.-4.-1.-2.-1.-1.
