A 2020-as róla készült cikkben a kezdetektől részletesen kitértem Kócsó János galambász életpályájára, munkásságára az „Egy csipet Belgium” című cikkemben, melyet az alábbi linken olvashattok https://galambaukcio.hu/egy-csipet-belgium-kocso-janos/ , ezúttal a riportalany további tevékenységeinek részletezése helyett más irányba kanyarodtam…..
Ahogy a tavalyi cikkben említettem, Szerbiában „Asztalos-Kócsó” néven versenyeznek, 2021-ben Országos Maraton Csapat Bajnokok lettek! A szezonzáró Maratont Görögországból reptették, 1923 db galambból az első 10-be 5 db-ot, míg az első 20-ba 8-at stoppoltak! Övék lett a Nemzeti Hosszútávú Ász második is.
5 éve Belgiumba vittek ki egy Huykens Van Riel X Chris Hebberecht keresztezett Hímjét, melynek 3 éves fia az idei Belga Nemzeti Barcelona versenyről másnap reggel érkezett, 6913 indulóból 1089 km-ről a 3. Zónában 2. lett! /Az aznapos, ebbe a Zónába késő este érkező első egyben Nemzeti 1.!/
Az utolsó két Postagalamb Olimpián 10 madaruk szerepelt különböző Sport kategóriában /6 db Brüsszelben, 4 db Poznan-ban/, az aukcióra felkerült galambok szoros vérrokonságban állnak ezek valamelyikével!
A riportokban a sablonosság nyilvánvaló és elkerülhetetlen. Elhangzott viszont egy témakör, mely mindez idáig ismeretlen terület volt számomra és azt gondolom sokak számára az lehet. Kócsó Sporttársnál előkerültek dokumentumok melyekben Postagalamb DNS teszt eredmények voltak láthatóak. Igazából nem is nagyon értettem a mértjüket, de a hamarosan Dec. 7.-én 80. Születésnapját ünneplő Kócsó Úr a tőle megszokott módon hosszasan mesélt…. Ezúton is Isten Éltesse János!
Egy Belga árverésre vittek volna ki 14 db általa gyűrűzött fiatalt, ezek mellé szükségesnek érezte a vizsgálatok elvégeztetését. Tenyészállományának ismeretében nem kell külön magyaráznom a gyerekeik értékkategóriáját. Külföldön már elérhető jó pár éve DNS tesztelés által a szülők meghatározása, Magyarországon 2020-as évig nem volt. Annyira új témakörnek számít, hogy Kócsó Sporttárs telefonja után Dr Szabó Krisztián a Magyar Állatorvostudományi Egyetem Ökológiai Tanszékére tanszékbővítést kérelmezett galambra, melyet 2,5 hónap elteltével a Biológiai Intézet jóváhagyott. Ezután hívta vissza Jánost, meghagyta az útmutatást a minták beküldésére. A szülők tollmintái külön-külön hermetikusan lezárt tasakban gyűrűszámmal ellátva, majd hozzájuk csatolva a fiatalok tollait szintén gyűrűszámmal ellátva külön-külön zárt tasakokba kellett eljuttatni. A mintavételnek gumikesztyűben kellett történnie, egyéb szennyező anyagok nem érhették. A vizsgálati eredményre 6 hetet várt, az eredmény 7 pár szülő 14 fiatalja páronként megegyező génazonosság, tehát mindent rendben találtak, igazoltan is vérrokonsági kapcsolat van szülő és gyereke között. Ha bárki horribilis összeget gondolna a vizsgálat árát illetően, nagyjából az „átlag aukciós galambok” kezdőárával megegyező / galamb. Bőven belefér egy-egy kiválóság vételi árába.
A számomra újdonság apropóján éreztem , az idei írás János neve alatt a galamb DNS vizsgálatokban rejlő érdekességeket mutatná be ezzel a témakörrel részletesen foglalkozó cikkekből a lényeget kiemelve. Nem fogtam rövidre, remélem a sorok között nem vész el az olvasói figyelem és legalább annyira izgalmasnak találjátok mint amennyire én, szerkesztés közben. 🙂
„Kódolt információk” nyomában
DNS-ről, szülői tesztelésről és sebességgénekről…….
– Mi az a DNS?
Minden élőlény minden sejtjében található DNS (dezoxiribonukleinsav), amely egy nagyon kicsi, nagyon összetett szerkezet rengeteg információt tartalmazva magáról a hordozójáról. A DNS elemzése során tudósok azt találták, hogy bizonyos DNS-egységek sajátos jelzőket és jellemzőket hordoznak. Az egyik DNS-egység meg tudja mondani az állat típusát, egy másik egység meghatározza a nemét. Ez azt jelenti, hogy egy állatfajon belül bizonyos DNS-egységek ugyanazt az információt hordozzák, de ezen a fajon belül adott állat egyedi DNS-egységekkel rendelkezik amelyek információkat tartalmaznak a neméről, a szem színéről és más egyedi jellemzőkről. Egy bizonyos fajra vetítve jelen esetben a postagalambra, minden tulajdonságát a madár genetikai anyaga tartalmazza. A DNS meghatározza például a megjelenést -tollai színe, a madár szemszíne-, de akár a repülési képességeit, szaporodási képességeit, állóképességét is! Ezek a tulajdonságok természetesen kiemelten fontosak egy tenyésztő számára. Képzeljük csak el, ha egy tenyésztőnek egyértelmű tudományos bizonyítéka lenne az ilyen tulajdonságok jelenlétére vagy hiányára galambjaiban, mekkora segítséget jelentene a galambtenyésztésben, a versenyekre való kiválasztásban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nagy fejlesztéseket tehetünk az időgazdálkodás terén, akár éveket is spórolhatunk ha meg tudjuk határozni majdnem 100%-os bizonyossággal adott galamb képességeit. Objektív információk segítségével előre tudnánk, hogy egy galambnak megvannak-e a megfelelő, kiváló tulajdonságokat tartalmazó génjei amelyeket keresünk. Ez megkönnyítené a döntést, hogy jó versenygalamb legyen vagy jó tenyészgalamb, vagy a kettő közül egyik sem. Segítene eldönteni, hogy egy galambot kosárba kell-e tenni, vagy át kell-e helyezni a tenyészetbe mielőbb. Ezt a gyakorlatot már széles körben alkalmazzák más sportágakban is. A lóversenyen például a csikó génjei megmondhatják, hogy képes lehet e csúcsidőket futni. Ezek a tesztek határozzák meg, hogy egy lovat használnak a későbbiekben lóversenyre vagy sem. Az elmúlt néhány évben a tudósoknak sikerült jobban megérteniük a versenygalambokat, meghatározták a galamb genomjának szerkezetét. Fontos lépések ezek az értékes információk gyűjtésében, bár ez a kutatás még messze nem olyan fejlett, mint például az emberi. PiGen nemzetközi galamb adatbázis a „Pigeon Genetics” rövidítése, amely a versenygalambok genetikai minőségének javításával, megbízhatóságával valamint tanácsadással foglalkozó központ. A PiGen-t két állatorvos, Ruben Lanckriet és Pascal Lanneau alapította. A cél az volt, hogy választ adjon a galambok tudományos szülői vizsgálatával kapcsolatos kérdésekre. A PiGen nemcsak a szülői tesztelést és a tanúsítványok kiadását koordinálja. Összegyűjti és tovább vizsgálja a galamb DNS-ével kapcsolatos tudományos információkat, és hozzájárul a témával kapcsolatos további vizsgálatokhoz. Együtt működnek például Peelman professzorral, a genfi Egyetemről is. A cél az, hogy megpróbálják összehangolni az e területen végzett különböző tanulmányokat, hogy aztán lehetővé tegyék a könnyebb nemzetközi adatcserét és javítsák az állatorvosok közötti konstruktív együttműködést. Szülői tesztelést végeznek, egy fiatal egyed mikor megszületik magában hordozza az apja és az anyja DNS-ének egy részét. Ezért mondjuk gyakran, hogy valaki külsejében vagy tulajdonságaiban nagyon hasonlít valamelyik szülőjére, ami igaz is! Egyes esetekben a galamb megjelenése egyértelművé teszi -főként a színe!-, hogy nincs vérrokonságban az állítólagos szülőkkel, továbbá bizonyos esetekben a az utód neme is legalább az egyik szülő színéhez köthető. Például, két kék szülőnek csak kék színű utóda születhet, vagy Vörös tojó vörös utóda csak hím nemű lehet!
DNS vizsgálatokat az alábbi esetekben érdemes végeztetni. Biztosak akarunk lenni egy galamb származásában, ha első osztályúnak tartott galambot szeretnénk eladni, ha első osztályú galambok leszármazottai eredetét szeretnénk igazolni, mint például Kócsó János Sporttárs esetében is… További példa lehet ha egészségügyi kockázat végett le kell vágni a szupersztár gyűrűjét! -ilyet is láttam sajnos itthon, egy bizonyos 5X első díjas galamb esetében!- Világversenyeken résztvevő galambok esetében, továbbá lopási ügyek tisztázása esetében! Ha meghatározzuk a szóban forgó leszármazott DNS-mintáját vagy úgynevezett genetikai azonosító jegyeit, és összehasonlítjuk az állítólagos apja és/vagy anyja DNS-mintájával, 99%-os biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy a galamb valóban adott szülőktől származik-e vagy sem! A DNS meghatározása mintákkal, mikroszatelliták vizsgálatán alapul. Az állítólagos szülőktől vett minták (vagy valamelyik nagyszülőtől) és a leszármazottainak mintái összehasonlításával tudományosan megállapítható, hogy egy fiatal valóban a másik galamb utóda e. Ha egy teszten belül tíz általános egyezés van, legalább 99%-os bizonyosság érhető el. A galambokat vizsgáló laboratóriumok hivatalos hatósági tanúsítvánnyal is rendelkeznek DNS-vizsgálatokhoz, nagyban meghatározza a vizsgálat árát az eredmény százalékos pontossági garanciája, lehet választani 20 biztos azonosságot tartalmazó „csomagot”!
Sebesség gének vagy teljesítménygének, azaz a hazatérő képességről néhány gondolat. Amint azt korábban említettem, a tudósoknak már sikerült felfedniük számos gént, amelyek információt szolgáltatnak a galambban rejlő lehetőségekről, például a helymeghatározás gyorsaságának képességéről, amely egyenesen arányos a hazatalálás képességével, ezeket nevezzük sebességgéneknek. A kutatás még csak a kezdeti szakaszban van, de már most nyilvánvaló, hogy ez óriási lehetőségeket rejt magában. A jövőben érdemes lehet bizonyítékot szerezni egy galamb képességeiről, mielőtt megvásárolnánk, vagy ha egy kiváló versenyzőnket a tenyészetbe helyeznénk át. Ez fontos tényező lehet és lesz is, ha bárki megpróbál meggyőzni egy tenyésztőt az egyik legkiválóbb galambja és leszármazottai általa vélt kiváló tulajdonságairól.
A 4-es típusú új gén, a dopamin receptor befolyásolja a versenyteljesítményt. Számos galambeladással foglalkozó cég próbálja genetikai teszteléssel megjósolni adott galamb teljesítményének szintjét és értékét, ennek az LDHA-nak nevezett génnek a hatása egyre nyilvánvalóbbá válik. Eddig is tudtuk, hogy az LDHA gén ritka, és egyértelműen befolyásolja a versenygalambok teljesítményét, melyet már tudományosan is igazoltak. Az egyik figyelemre méltó példa a fenti képen szereplő Scheele fivérek szuper tenyészhímje “Superboy” LDHA génhordozó, homozigóta A/A! „Superboy” a NL02-0274336 KH, számtalan közvetlen gyereke, valamint unokája világszínvonalú díjakkal, eredményekkel büszkélkedhetnek.
A másik világszinten ismert homozigóta Etienne Meirlaen BE-06-4288297 „Yelena” csoda tenyésztojója, szintén számtalan nemzeti versenygyőztes utóddal. A hosszútáv és extrém hosszútávú birodalom, amelyet Etienne Meirlaen kolóniája magáénak tudhat, nagymértékben magában hordozza az arany alaptojó “Yelena” génjeit. Gondoljunk bele, hogy egy tojó egy hímmel szemben például mennyire nehezen hagyhat ilyen mély nyomot a nemzetközi galambsportban. Különösen azért, mert a tojó galamb fészkenként csak 2 tojást tud tojni, és szezononként korlátozott számú fészekállapota lehet. Kíméletesen kell bánni vele, hamar kiéghet! Ez is „Yelena” óriási tenyésztési dominanciáját magyarázza, amelyet ilyen rövid időn belül megmutatott, szó szerint aranytojást tojóvá vált! Egy kivételes madár, örökítő képessége a világon egyedülálló! Genetikai potenciálját egyértelműen a már említett legkiválóbb LDHA A/A genotípus teszi ki.
Lehetett volna teljesen más sorsa és talán soha sem ismerhettük volna meg nevét. Tenyésztője majdnem 3 évnyi időt elvesztegetett a csodatojóval, mely így csak 2010 óta foglal helyet nála a tenyészetben. Etienne Meirlaen és Raoul és Xavier Verstraete egy közös tenyésztéséből született. A tenyészsztárt „Topstar”-t (Verstraete) Belgium legjobb extrém hosszútávú galambjával, a „Marathonlady”-vel (Meirlaen) tették párba, ebből a párosításból született „Yelena”. Az őt kísérő anekdota alapján, 2006 nyár végén látta meg a napvilágot majd következő év tavaszától a versenygalambok özvegy tojójaként használta a nagymester. 2008 tavaszán egy tenyésztőtárs rendelt egy-két kör fiatalt a legjobb versenygalambjaitól. Ezen fiatalok elhelyezésére és versenyeztetésére egy külön dúcot építettek Deurle-ben. Ezek között a fiatalok között lett 4 hosszútávú kiválóság „Monar”, „Montali”, „Montauban” és „Monty” formájában, mint utóbb kiderült testvérek, mind a négy „Yelena” gyerekei! A rendkívül pozitív visszajelzés után döntött úgy a Nagymester, hogy a tenyészetébe teszi, a többi pedig már történelem…..
Az A/A homozigóta genotípus még a legkiválóbb galambok között is nagyon ritka, mindössze 5%-ra tehető számuk. 100 átlagos galambot vizsgálva szinte semmi esély A/A-t találni, A/B heterozigóta száma szintén alacsony lesz, 10% talán előfordulhat! Utóbbi A/B a csúcsmadarak között 30-40%-ban fordul elő.
Nagy cégek mint pld. a Bricon, magánszemélyeknél mint Marijke Vink Asszony -Mookhoek, Hollandia- genetikai vizsgálatot végeztettek az összes galambján, annak érdekében, hogy még több eddig rejtett információhoz juthassanak a kiváló gének kutatása témakörben. Állomány szinten elképesztő számú 7!, azaz hét db A/A homozigóta típust és állomány szintre vetítve több mint 20 db A/B heterozigóta típus állapítottak meg! Marijke Vink egyik legeredményesebb „Gerard” névre keresztelt KKH galambja LDHA A/B. Azért is érdekes ez, mert „Gerard” képes volt 2 X már 2. lenni egyszer 18.538, másodszor 14.150 galamb ellenében. Feltételezik, hogy az A/B génhordozók képesek lehetnek sokkal hosszabb ideig fenntartani egy bizonyos sebességet anélkül, hogy az izmaik elfáradnának. Ez megmagyarázhatja, hogy ez a gén főként azokban a galambokban található meg, amelyek több ezer vagy akár több tízezer galambbal szemben értek el kiemelkedő eredményeket olyan versenyeken, melyek az átlagosnál sokkalta tovább tartottak ergo lassabbak, nehezebbek voltak 300-900 km között.
Az új 4-es típusú dopaminreceptor (DRD4) tudományosan bizonyítottan befolyásolja a galambok versenyteljesítményét. A dopaminreceptorok az agyban találhatók, és funkciójuk a dopamin neurotranszmitter jeleinek átvitele az agy bizonyos zónáiba. E gén variációit emberekben és állatokban bizonyos mentális képességekkel társították. Embereknél például ezt a receptort a kreativitással, a depresszióra való hajlammal stb.stb. azonosították. A nemrég megjelent kutatásban, az „Animal Genetics” tudományos magazinban számos variációját találták versenygalambokban, amelyek közül kettő a versenyteljesítmény szempontjából releváns volt! Minden távon befolyásosnak bizonyult, viszont statisztikailag csak a sprint és a középtávú versenyeken volt szignifikáns a különbség. Az említett vizsgálatban 1380 versenyadatot vettek figyelembe, a sprintben és a középtávon jelentősen bebizonyosodott a különleges gének jelenléte. A teljesítmény szintje a hosszútávon is magasabb volt az ezen génekkel rendelkezőknél, de erre nem lett megfelelő számú tudományos bizonyíték. További kutatásoknak kell pontosabbá tennie az eredményt ahhoz, hogy ezek alapján egyértelműen azt gondolhassuk a hosszabb távokról is ekkora befolyással bírhat.
Főbb forrás: Pipa.be
Egyértelmű tehát a galamb DNS-kutatás egyre inkább hozzásegít majd bennünket, hogy többet tudjunk meg adott egyed valódi értékeiről. Úgy a várható versenyteljesítményéről a külső meghatározó jegyek mellett, mint tenyészértékéről, örökítő képességéről. Persze ezek mellé nem árt azért jó versenyzőnek és még jobb tenyésztőnek lennünk…….
Üdvözlettel: Szalai Gábor
