Xavier Verstraete – Oostakker, Belgium

A Vertraete dúc a velünk élő történelem. Megjeleníti a belga postagalambsport világelsőségét. Olyan monumentum, mely ötven éve nem veszít fényéből. Ki tudna említeni még olyan állományt, ami hozzávetőleg 800 első díj nyerőt tudott kitermelni magából?

A legendával még Anker Alfonz ismertetett meg minket, aki hozott is galambot ebből a kiváló forrásból. Ezen galambok leszármazottai sokáig sikerrel jelen voltak a magyar postagalambsportban, sőt arról is hallani, hogy még mindig számon tartják őket valahol. Amennyire tudni lehet, több alkalommal történt még hasonló beszerzés a későbbiekben, és ezek mindig kedvező nyomokat hagytak. Ez a történeti összefonódás elegendő ok arra, hogy az állomány történelmére utaljak pár szóban. A másik ok, hogy a Verstraete állomány kialakítása tanulságokat hordoz, és az még mindig a régi alapokon áll!

Xavier apja, Raoul lóversenyzéssel kapcsolatos motivációit konvertálta a postgalambsportba. Első díjas galambok beszerzésére alapozta álmait, és ez a koncepció fényesen be is vált. Úgy tartotta, az első díjas galambban plusz akarat van, és győztes ösztön. Ezt kell keresni, és a tenyésztés során megtartani. Nem érdekelték a törzsek, a nevek. Úgy állt hozzá, hogy majd ő ad nevet a sikeres galamboknak. A későbbiekben pontosan ez is történt. A galambász emlékezet a Gouden Bol nevű galambhoz fűzi a sikerek kezdetét. Ami igaz is, csak ki szokott maradni a képletből, hogy ennek a csodálatos verseny- és tenyészgalambnak a szülei összesen 25 első díjat szálltak! Az állományformálás alapgondolata az volt, hogy a győztes galambok között túlnyomó többségben vannak azok, melyeknek a szülei is győztesek voltak. Tehát az első díjasok újabb első díjasok nemzedékét fogják adni. Ezért az alapító a lehető legjobb galambokat szerezte be, az egyszerűség kedvéért nevezzük ezeket első díjasoknak. A következő nemzedékből kizárta azokat, amik nem voltak képesek nyerni, a szüleikkel együtt, ha csak azok más nyerőt nem adtak. Ami megmaradt, az lett onnantól „a” Verstraete galamb. Ez egy igen egyszerű módszer, és ez az út, amint a „Het Mirakel Hok” (Csodadúc) a mai napig sikerrel halad. Ehhez meglehetősen széles bázis kell, egy nagyobb állomány, mivel ha csak 1-2 kiváló galamb van a dúcban, ahogy az a kis dúcokban szokásos, ezen a módon zsákutcába juthatunk. Raoul elismerte, hogy ehhez némi szerencse is kellett, az a tény, hogy Gouden Bol olyan átütő örökítőképességgel rendelkezzen, ami lehetővé tette, hogy egyetlen őt követő nemzedék se nélkülözze az első díjas galambot. A folyamatot időről időre óriási örökítők támogatták, mint a Rapido, Panter, Elvis, Uno, és még lehetne sorolni.  Verstraete nem szerette a túl sok nevet tartalmazó származási lapokat, elsősorban üzleti okból, mivel a vevők nem keresték a többszörösen keresztezett galambokat. Különben is megvetőleg nyilatkozott azokról, akik a nyerő galambot, valamiféle tudatosan megtervezett genetikai mix-ként azonosították be. A Vertsraete név halmozásával a származási lapokon végül is törzset hozott létre, ilyen szándék, és tudatos rokontenyésztés nélkül.

A Verstraete név kezdetben a rövid- és középtávú sikereiről híresült el, de Raoul és Xavier többre vágyott, érdeklődésük a nagy nemzeti hosszútávú versenyek felé fordult. A távtűrő képesség kitolásához Robert Venus-tól, Roger Florizoone-tól és Chris Hebberecht-től szereztek be galambokat. Ezt a fentiekben már taglalt igényességgel tették, ugyanolyan kíméletlen szelekció mellett.  A sikertörténet lényege itt is pontosan ugyanaz, sok ászgalambot tenyészteni, és azokat tenyésztésbe venni. A mai galambokra a spint győzelmek kevésbé jellemzőek, a közép- és hosszútávon viszont koncentrálják az értékeket, és ezt a versenyeken is megmutatják!

Az állomány ma  Xavier & Brinda Verstraete-Glorieux név alatt versenyez. Brinda a feleség tevékenyen bekapcsolódott a sportba, lányuk pedig az adminisztrációban segít.

A közismerten legjobb tenyészgalambok jelenleg a Maxima, Xtra és apja a Topstar (erősen képviselteti magát az árverési kollekcióban), de ne feledjük, ebben a dúcban egyetlen tenyészgalamb sem ér meg több tavaszt, ha csak nem adott már győztes utódot!

Az oostakkeri bajnokdúc 5 évtizede nyer, és számolatlan kiválóságot ad a vásárlóinak is. Történelmi szerepénél fogva olyan elit állományok létrejöttéhez járult hozzá, mint a Vandenabeele, Meirlaen és Vercammen. Azon egyszerű okból történhet ez meg, mert komolyan veszik, és annak minden következményével számolnak, hogy a győzelem veleszületett tulajdonság.